A digitális és a fizikai valóság összefonódásából létrejövő phygitális tér ma már nem pusztán technológiai környezet. Sokkal inkább az emberi tapasztalás és döntéshozatal új feltételrendszere. Ebben a közegben a döntések egyre ritkábban születnek megélt helyzetekből, és egyre gyakrabban adatokból, modellekből, predikciókból és algoritmikus ajánlásokból. A tapasztalat lassan háttérbe szorul, miközben a „jó döntés” ígérete egyre inkább a rendszer oldalára kerül Az előadás amellett érvel, hogy a phygitális korszak egyik kulcsjelensége az autonóm döntésképesség fokozatos eróziója. Nem nyílt kényszerről van szó, nem tiltásról és nem utasításról, hanem a digitális rendszerek kényelmi, optimalizáló és racionalizáló logikájáról, amely észrevétlenül szűkíti a döntési teret, miközben a választás látszólag továbbra is az embernél marad. A filozófiai megközelítés célja nem a technológia elutasítása. Épp ellenkezőleg: annak vizsgálata, milyen feltételek mellett őrizhető meg az emberi ítélet, felelősség és mérlegelés egy olyan térben, ahol a döntések egy része már „elő van készítve” számunkra.A phygitális környezet itt nem csupán az eltűnő tapasztalat tere, hanem az emberi döntés újraértelmezésének kritikus színtere.